1. |
Az Út
10:02
|
|
||
Folyik az idő, múlnak az órák
Telnek a percek, s lassan kibogozzák
Az Úton járók és akik letértek
Mind együtt járnak és együtt élnek
Az Út halad tovább
Amíg az idő meg nem áll
Nincs akarat, nincs ítélet
Sem szándék, vagy ígéret
A világ meg nem áll
A folyó folyik tovább
Nem áll meg senkiért
Magába szívja a vért, amit
Rámostak a századok
,,Lemossuk a gyalázatot!"
Mint lángra vetett bárdok...
Úgy hozunk áldozatot.
Mert az Út halad tovább
S vérrel festett macskaköve,
Amelyen mi tántorogva
Haladunk a vége fele.
De lemossuk a vért.
Egy csepp sem marad,
Sok ezer évnyi gyalázat
S fölös véráldozat.
Az út tiszta lesz.
Megtisztítjuk ma,
Hogy ha más erre jár
Vért ne ontson rajta.
Az Út halad tovább
Amíg az idő meg nem áll
Nincs akarat, nincs ítélet
Sem szándék, vagy ígéret.
|
||||
2. |
Kalmarán
07:24
|
|
||
This nerve in me twitches in dread
Clicking, I hear, from all around here
He now turns quiet, he could be near
I swear to Noah in my trembling fear
A sharp sensation in the back of my body
His teeth drive through my fragile skin
In my new found panic, I paint the sea black
My life could be near its red end
But I will not fall
Even the king of all who dwell the sea shall know my name
By Noah, I will bring an end to his life
He shall know the anger of Kalmarán
My eight arms fold around his eyes
He foolishly lets my body slide
I grab onto him with my beak
His sight I will now steal from him
The tip of the beak breaks into the head
He is filled with pain, but I have no regrets
Two titans of the sea we shall fight for our lives
Two ends now meet and he falls apart
Fatally wounded we both swim away
Waiting for blood loss to end us today
I can sense all the scavengers gathering near
They will feast and I disappear.
|
||||
3. |
Patkányok a Falban
08:12
|
|
||
Milliónyi apró kaparászó zaj,
Éjjelente őrületbe hajt.
Tüdőm, úgy érzem, majd kettészakad,
A fejemre mintha vihar telepedne le.
Ellepnek mindent. Felemésztenek.
Beleidben vájnak, élősködnek.
Több ezernyi kis zaj egy barlangba vezet.
A patkányok a falban okozzák veszted.
Patkányok a falban, mikor a feneketlen éj
Hamis leplet vet rád, hogy a sötéttől ne félj,
De az összes téboly, de az összes nyüzsgés
Bejárja a füled mint gyomrodat a kés.
A falaim üresek, hiába kutatok,
Eltűntek belőlük a zajos patkányok.
Hiába minden.
Csak hadd ne halljam.
Pedig már nincsenek
Patkányok a falban.
|
Streaming and Download help
If you like Wisceria, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp